Karma jóga

karma

Dr. Norman Sjoman is megemlítette a workshopján, hogy Mysore városa az astanga jógán kívül a kiváló panditjairól híres. Ebben az évben ismét abban a szerencsében részesültem, hogy megismerhettem egy ilyen tudóst, és az ő útmutatásai alapján tanulmányozhatom a Bhagavad Gítát. Lakshmanjan Tatacharya a Mysore szomszédságában lévő Melkoteban található Sri Veda Vedanta Bodhi Főiskola alapítója és professzora, aki hagyománytisztelő brahmin családban nőtt fel, a Mysore-i Szanszkrit Főiskola hallgatója volt, és a védikus értékrend megőrzését tekinti életcéljának.

Ma a karma jógáról beszélt a professzor úr, amiről talán mindenki hallott már, bár nyugaton meglehetősen szerteágazóan értelmezik ezt a kifejezést. Vannak akik számára vallásos életvitelt jelent; mások a fizetésük felét mindig karitatív célokra ajánlják fel; illetve az is előfordul, hogy azt nevezik karma jógának, ha valakitől munkát várnak el, de nem adnak érte fizetést (cserébe “jó karmát halmozol fel”). Nézzük, hogy a professzor úr mit mondott a témáról.

A karma jógát a Bhagavad Gítá második és harmadik fejezete mutatja be. Hagyományosan azt jelentette, hogy mindenki a saját varnájának (társadalmi rend) és ásramájának (lelki rend) megfelelő cselekedeteket hajt végre. Tehát a fiatalok tanulnak, jól viselkednek és tisztelik a feljebbvalóikat, a családosok pedig hűségesek párjukhoz, becsületesen dolgoznak és tisztességes gyermekeket nevelnek. A varnát mai szemmel tekinthetjük a hivatásunknak: onnan tudhatjuk, hogy megfelelő munkát végzünk, ha nem csak várjuk, hogy végre hétvége legyen, hanem valóban élvezzük, amit csinálunk, és sikeresek is vagyunk benne. Ahogy a Bhagavad Gítá írja:

śreyān sva-dharmo viguṇaḥ
para-dharmāt sv-anuṣṭhitāt
sva-dharme nidhanaḿ śreyaḥ
para-dharmo bhayāvahaḥ

“Sokkal jobb saját előírt kötelességeinket hibásan, mint másokét tökéletesen végrehajtani. Jobb, ha az embert saját kötelessége végzése közben éri a halál, mint ha más feladatait végzi, mert más útját követni veszélyes.”
(Bhagavad Gítá 3.35.)

Tehát keressük meg azt a foglalkozást, amelyben valóban örömünket leljük, és akkor biztosak lehetünk benne, hogy teljesítjük a szvadharmánkat (egyéni, számunkra előírt kötelességünket), és így a nap minden percében “jógázni” fogunk.

Ezen kívül természetesen az is lényeges, hogy milyen hozzáállással végezzük a munkánkat. Három fontos tényezőre kell odafigyelni:

  1. Phalaszanga tyága: ne ragaszkodjunk a cselekedeink eredményéhez. Ne azért dolgozzunk, mert tudjuk, hogy fizetést kapunk érte, hanem találjuk meg az örömet magában a munkában. Az út a fontos, nem a cél. Ne azért gyakoroljunk minden nap, hogy szépen fel tudjunk magunkat emelni kézenállásba a Napüdvözletekkor, és feltölthessünk magunkról egy videót a YouTube-ra egzotikus háttér előtt. Helyette inkább figyeljünk minden egyes légzésre, érezzük, ahogy az elménk békésebbé válik napról napra.
  2. Mamatá tyága: adjuk fel a cselekvéshez való ragaszkodást. Erre a professzor úr nagyon szemléletes példát hozott: ha nyugaton valaki ír a jógáról egy könyvet, akkor egyből ráteszi a copyright logót, és büszkén hirdeti, hogy ő írta a könyvet, mindez az ő tudása. Ezzel szemben Indiában, ha valaki ír egy magyarázatot például a Bhagavad Gítához, hogyan is írhatná, hogy őt illeti minden érdem?! Ő inkább azt mondja, hogy minden, amit leírt, a tanárától származik, aki alighanem ugyanezt mondaná, és így tovább egészen a tanítói láncolat elejéig. Tehát próbáljuk levetkőzni ezt az egoisztikus hozzáállást, és fogadjuk el, hogy senki nem képes új tudást létrehozni, hiszen minden tudás forrása Isten, mi legfeljebb csak megértünk egy icipici szeletet az egészből, amely mindig is jelen volt.
  3. Kartritta tyága: ne gondoljuk soha azt, hogy egy cselekvés ötlete tőlünk származik. Itt ismét a nyugai-keleti hozzáállás közti ellentétre helyezte a hangsúlyt a tanár úr. Ha végrehajtunk egy jócselekedetet, például kimentünk egy fuldoklót a vízből, akkor ne váljunk önteltté. Minden erényes tett az Úr akaratából történik, mi csak a végrehajtók vagyunk, semmi többek.

Ha ezt a három pontot minden cselekedetünk közben tiszteletben tudjuk tartani, akkor mondhatjuk, hogy valódi karma jógik vagyunk függetlenül attól, hogy kapunk-e fizetést a munkánkért vagy sem. A lényeg az, hogy a tőlünk telhető legjobban hajtsuk végre az előírt kötelességeinket, de ne az anyagi eredményért vagy elismerésért, hanem pusztán kötelességtudatból. Persze felmerülhet a gondolat, hogy hogyan lesz így bárki sikeres, hiszen, például ha nem tesszük rá a copyright logót a könyvünkre, akkor mások esetleg sajátjukként fogják értékesíteni, mi lesz így velünk? A professzor úr azonban mindenki megnyugatására hozzátette, hogy akik végzik a kötelességüket, az eredményt pedig az Úrnak ajánlják, biztosak lehetnek benne, hogy a Legfelsőbb gondoskodni fog róluk, és sosem fognak semmiben hiányt szenvedni. Ráadásul, az ilyen személyek a tudás lámpásaként hatnak a környezetükre: ez a tiszta hozzáállás átragad azokra, akikkel kapcsolatba kerülnek, így nem fogják őket akadályozni, helyette gyönyörű együttműködések jönnek létre. Mindez csak idő és türelem kérdése.

*A fordítás forrása: A Bhagavad Gítá úgy, ahogy van, Bhaktivedanta Book Trust 2006. második kiadás.

Bandha Works Jógaiskola

A Bandha Works jógaiskolát három mérnök alapította. Összeköt bennünket a törekvés, hogy a tradicionális astanga vinyásza jógát népszerűsítsük Magyarországon. Mi maguk is elkötelezett gyakorlói vagyunk az irányzatnak, minden évben az astanga jóga fővárosába, a dél-indiai Mysore-ba utazunk, ahol...

Bandha Works FaceBook oldala

Mysore program

Az astanga vinyásza jógát tradicionálisan Mysore stílusban oktatják. A módszer ötvözi a csoportos órák és az egyéni gyakorlás előnyeit. Lényege, hogy a teremben az összes gyakorló a saját légzésének ritmusára önállóan végzi a sorozatot, ezáltal az oktató mindenkinek egyénre szabott igazításokat, utasításokat tud adni, anélkül, hogy ez megzavarná az óra dinamikáját. Ráadásul így az sem probléma, ha valaki rövidített sorozatot végez, míg más a teljes első sorozatot és a második sorozat elejét is elvégzi ugyanazon az órán...
© 2013 Bandha Works - All Rights Reserved