Jama és nijama – Ísvara pranidháná (1. rész)

isvara_pranidhana_1

Az astanga jóga elkötelezett gyakorlói igyekeznek az első két ágat, azaz a jamákat és a nijamákat is beilleszteni az életükbe. Ezek az útmutatások elengedhetetlenek a békés elme eléréséhez, és az ászanagyakorlásunk is puszta gimnasztika lenne nélkülük. Ezért elindítunk a blogon egy új sorozatot, amelyben egyesével bemutatjuk az elveket, gyakorlatias szemlélettel.

Rendhagyó módon az utolsó ponttal, az ísvara pranidhánával kezdem, mivel itt Mysore-ban ez az elv különösen előtérbe kerül mind a gyakorlás során, mind a mindennapi életben. A kifejezés jelentése: Ísvara (Isten, Legfelsőbb) előtti meghódolás, teljes önátadás. Ennek gyakorlása olyannyira fontos, hogy Patandzsali a Jóga-szútrákban a Szamádhi és a Szádhana Pádahában is kiemeli, hogy a szamádhi tökéletességét eredményezi a mesteri szintű elsajátítása. De mit jelent a szamádhi tökéletessége? Azt hiszem, a legtöbben egy “átlagos” szamádhival is bőven megelégednénk. Lakshmanjan professzor a következőképpen magyarázta ezt a Bhagavad Gítá alapján:

szvadharma-gjána-vairágjam
szádhja-bhatkjaikagócsaraha
nárájana-param-brahma
gítá-sásztré-szamíritaha

 “Aki megfelelően végzi az előírt kötelességeit teljes tudással önmagáról és a mesteréről, minden ragaszkodástól mentesen, az eléri a bhakti állapotát. Nárájanát, a legfelsőbb Brahmant csakis a bhakti jógával lehet elérni és elégedetté tenni. Ez a Gítá Sásztra fő mondanivalója.”
(Srí Jamunácsárja: Gítáartha Sangraha)

A fenti slóka, amelyet a Bhagavad Gítá esszenciájának is neveznek, azt írja, hogy egy jóginak először a karma jógával (szvadharma) kell lefoglalnia magát, hogy megtisztuljon, és képes legyen kontrollálni az elméjét és az érzékszerveit. Ezután lesz alkalmas arra, hogy a gjána jóga folyamatának szentelje magát, és megértse azt, hogy ő valójában halhatatlan lélek. Ez az önmegvalósítási szint mérhetetlen boldogság állapotához vezet (szabídzsa szamádhi), és éppen ezért sokan itt meg is állnak a spirituális feljődésben, azt gondolva, hogy elérték a végcélt (én vagyok a Brahman). Azonban a Bhagavad Gítá és a Jóga-szútra is továbbmegy egy lépéssel ennél, és azt mondja, hogy rajtunk, egyéni lelkeken túl van egy különleges lény (purusa visésa), akihez képest mi csak porszemek vagyunk. A mi alapvető természetünk “sésóhi paramátmaha”, azaz ennek a Felsőbbrendű léleknek a szolgálata. Ez a szolgálat pedig, mivel lényünkből fakad, akkora boldogságot okoz (kailvalja), amely elhalványítja az egyéni lélek felismerését kísérő örömet. Tehát a jóga folyamata a bhaktiban (Isten iránti odaadó szeretetben) teljesedik ki. Viszont a bhakti jóga gyakorlását karma és gjána jógával kell előkészíteni, hiszen elengedhetetlen hozzá az elme és az érzékszervek feletti kontroll, valamint az egyéni lélek természetének ismerete.

A bhakti jóga azt jelenti, hogy teljesen meghódolunk Isten hozzánk legközelebb álló formája előtt. Ezt pedig nem félelemből vagy kötelességtudatból tesszük, hanem végtelen szeretet hatására. Például egy szerelmes fiatalember bármilyen szolgálatot szívesen elvégez szíve hölgyének, és még a legnehezebb munka is határtalan boldogsággal tölti el, ha választottja kéri rá. Ugyanígy kell érezni az Ísvara iránt is, éppen ezért javasolják egy ista dévatá (hozzánk közel álló istenforma) választását, mivel a személytelen alak iránt nehéz lenne ilyen erőteljes érzelmeket táplálni.

Azt hiszem ez az a pont, ahol sok jógagyakorló megakad, különösen azok, akik nem vallásos családból származnak. Legyenek hirtelen keresztények, ha már ez a hagyomány az országban? Vagy ha jóga, akkor válasszanak egyet a hindu panteon számtalan istensége közül? Mi legyen a választás szempontja? Számunkra az Ísvara pranidháná már ott elkezdődik, hogy elkezdünk vágyni egy ista dévatára, de ha nem jön azonnal a sugallat, hogy kit is válasszunk, akkor sem kell kétségbeesnünk. Élnek olyan különleges személyek közöttünk, akik ebben segíteni fognak. A nagy guruk, akik bevilágítják a bennünk lévő sötétséget valójában Isten földi képviselői, hiszen az a nemes cél vezérli őket, hogy felébresszék a bhaktit mindenkiben, aki erre vágyik. Éppen ezért a kezdő jógi és az Ísvara között ők képezik a hidat, tehát a bhaktit általuk lehet gyakorolni, az ő szolgálatukkal. Amikor klasszikus szentírásokban azt olvassuk, hogy a guru az Isten, akkor ezt értik alatta, nem pedig azt, hogy ezek a nagytudású tanítók istennek képzelik magukat. Ők csak segítik a tanítványaikat, hogy valamilyen úton közelebb kerülhessenek a Legfelsőbbhöz, és megtapasztalhassák a bhaktit.

A sorozat következő részében megnézzük, hogy mit jelent a gyakorlatban az Ísvara pranidháná a guru személye által.

Bandha Works Jógaiskola

A Bandha Works jógaiskolát három mérnök alapította. Összeköt bennünket a törekvés, hogy a tradicionális astanga vinyásza jógát népszerűsítsük Magyarországon. Mi maguk is elkötelezett gyakorlói vagyunk az irányzatnak, minden évben az astanga jóga fővárosába, a dél-indiai Mysore-ba utazunk, ahol...

Bandha Works FaceBook oldala

Mysore program

Az astanga vinyásza jógát tradicionálisan Mysore stílusban oktatják. A módszer ötvözi a csoportos órák és az egyéni gyakorlás előnyeit. Lényege, hogy a teremben az összes gyakorló a saját légzésének ritmusára önállóan végzi a sorozatot, ezáltal az oktató mindenkinek egyénre szabott igazításokat, utasításokat tud adni, anélkül, hogy ez megzavarná az óra dinamikáját. Ráadásul így az sem probléma, ha valaki rövidített sorozatot végez, míg más a teljes első sorozatot és a második sorozat elejét is elvégzi ugyanazon az órán...
© 2013 Bandha Works - All Rights Reserved