A hónap témája – február

David Life Jivamukti

A Jivamukti jógairányzat alapítói, Sharon Gannon és David Life az ászanagyakorlás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a jóga egyéb aspektusainak (erőszakmentesség, odaadás, meditáció, spirituális hangvibrációk, szentírások tanulmányozása) megvalósítására, amelyeket egyedülálló módon az órarendi órákba is beépítenek. Minden hónapban megadnak egy központi témát, amelyről Sharon vagy David ír egy esszét, és a tanárok a világ minden pontján az aktuális üzenet köré komponálják a Jivamukti órákat. Következzen tehát az aktuális, januári téma:

Szándék

tyaktvá karma-phalászangam / nitya-trpto nirásrayah
karmany abhipravrtto’ pi / na-eva kimcit karoti sah

“Lemondván minden ragaszkodásról, mely tettei gyümölcseihez fűzi, az ilyen ember örökké elégedett és független, s bár számtalan tettet végez, nem a tettek gyümölcséért cselekszik.”*
Bhagavad Gítá IV.20.

A cselekedetek mozgatórugója a szándék. Ha valamit szándékosan teszünk, akkor azzal valami célunk van. Ha pedig célunk van, akkor tudatosan cselekszünk. A tudatos cselekvés pedig azt jelenti, hogy odafigyelünk, megfontoltan cselekszünk, hogy elérjük a célunkat. Azt mondják, hogy akik hisznek a véletlenekben, azok nem figyelnek eléggé oda. Nagyon fontos, hogy a jógát egy magasabb cél elérése érdekében gyakorolljuk, mivel az határozza meg a cselekedetek kimenetelét, hogy mi a mögöttük rejlő szándék. Az ászanagyakorlás emelkedett szándéka különbséget jelent az eredményben: hogy pusztán testi erőt vagy a megvilágosodást érjük-e el.

Épp most olvastam egy cikket az interneten arról, hogy Amerikában egyre népszerűbb a jóga. Azt írták, hogy 22 millió ember jógázik! A statisztikák szerint a hat fő cél, amely miatt elkezdik az emberek a gyakorlást: hajlékonyság, fogyás, tónusosabb izmok, derékfájás elmulasztása, fiatalosabb külső, stressz csökkentése. A millió és milló statsztikai adat között nem szerepelnek spirituális szándékok. Az emberek nem válaszolták azt, hogy a céljuk a gyakorlással az, hogy megvilágosodjanak, közelebb kerüljenek Istenhez vagy hogy jobban hozzájáruljanak mások boldogságához és szabadságához.

A jógát egészen biztosan nem érdekli, hogy miért gyakorolsz. A jóga azt az eredményt fogja adni, amelyre vágysz, ha elég kitartó vagy. Amire gondolsz cselekvés közben, az fogja meghatározni a cselekedet kimenetelét. Azzá válsz, amin kontemplálsz. Ha azt szeretnéd, hogy a jóga (gyakorlása) a Jóga (a cél ⎯ a megvilágosodás) állapotába vigyen, akkor a gyakorlás mögött rejlő szándék a jóga kell, hogy legyen. Nem fogod csak úgy véletlenül elérni a célt, a Jógát ⎯ a teljes lényeddel vágynod kell rá.

A jóga megvilágosodást jelent, vagy kapcsolatot a magasabbrendű Énnel. Éppen úgy, ahogy minden egyes embernek meg kell találnia a saját, egyéni kapcsolatát Istennel, ugyanúgy mindenkinek meg kell tanulnia a saját módján kifejeznie az emelkedett szándékát. Ennek egyik módja lehet, ha a gyakorlásunkat felajánljuk Istennek. Sokak számára ez járható út lehet. Másik módszer az, ha a tanárunknak ajánljuk fel az érdemeinket. Kívánjuk a tanárunk megvilágosodását, és szenteljük ennek a célnak a gyakorlásunkat. Ez segít, hogy ne csak önmagunkra gondoljunk. Vagy bármelyik ismerősünknek is felajánlhatjuk a gyakorlásunk, így szintén emelkedetté válik a szándék, hiszen ha másvalakire koncentrálunk, akkor kikerülünk az egoisztikus énközpontúságból, és felébresztjük az együttérzést, amely a megvilágosodás egyik kiváltó oka. A megvilágosodott állapotben többek között felfedezzük az Egység állapotát ⎯ ahol az élőlények közti határok megszűnnek. Ezért ha képessé válunk olyan szándékot találni a gyakorlásunknak, amely segít leszámolni a saját kis személyiségünkkel való foglalatossággal, akkor arra az ösvényrel lépünk, amely a Jógához vezet. A Jivamukti Jógatradícióban az órákon gyakran azzal fejezzük ki a szándékunkat, hogy a “lókáh-szamasztáh-szukhinó-bhavantu”-t énekeljük, majd a fordítását is hozzátesszük: “Váljon minden élőlény boldoggá és szabaddá, és minden gondolatom, szavam és tettem járuljon hozzá valamilyen módon mindenki boldogságához és szabadságához.”. A Bhagavad Gítá azt tanítja, hogy ha valaki a Jógára vágyik, akkor le kell mondania minden tettének a gyümölcséről. Ez nem azt jelenti, hogy nem cselekedhetünk szándékkal, vagy nem vágyhatunk a megvilágosodásra. A bölcs gyakorló hisz Istenben, és tudja, hogy a legfontosabb kötelessége az, hogy a legnagyobb integritással, a legmagasabb szintű, önzéstől mentes szándékkal cselekedjen, és ugyanakkkor ne aggódjon a tettei eredménye miatt, hanem bízza azt Istenre.

—Sharon Gannon

*A fordítás forrása: A Bhagavad Gítá úgy, ahogy van, Bhaktivedanta Book Trust 2006. második kiadás.

Bandha Works Jógaiskola

A Bandha Works jógaiskolát három mérnök alapította. Összeköt bennünket a törekvés, hogy a tradicionális astanga vinyásza jógát népszerűsítsük Magyarországon. Mi maguk is elkötelezett gyakorlói vagyunk az irányzatnak, minden évben az astanga jóga fővárosába, a dél-indiai Mysore-ba utazunk, ahol...

Bandha Works FaceBook oldala

Mysore program

Az astanga vinyásza jógát tradicionálisan Mysore stílusban oktatják. A módszer ötvözi a csoportos órák és az egyéni gyakorlás előnyeit. Lényege, hogy a teremben az összes gyakorló a saját légzésének ritmusára önállóan végzi a sorozatot, ezáltal az oktató mindenkinek egyénre szabott igazításokat, utasításokat tud adni, anélkül, hogy ez megzavarná az óra dinamikáját. Ráadásul így az sem probléma, ha valaki rövidített sorozatot végez, míg más a teljes első sorozatot és a második sorozat elejét is elvégzi ugyanazon az órán...
© 2013 Bandha Works - All Rights Reserved