Ebben a sorozatban magyar fordításban közlünk részleteket Eddie Stern One Simple Thing: A New Look at The Science of Yoga and How It Can Transform Your Life című könyvéből. A részletek a könyv ötödik és tizenegyedik fejezetéből származnak. Az első rész itt érhető el.
Stresszállapot az elmében és a jóga működése
Azért, hogy a stressz megbetegít minket nem a stresszhatásra felszabaduló neurotranszmitterek és hormonok (mint a kortizol és az adrenalin) a felelősek. Sőt, ponthogy a mindennapi kihívásokra adott válaszként energiát adnak a testünknek, hogy megbirkózzunk a stresszhatással. Amikor megoldottuk az előálló kihívást, a stressz alábbhagy és a felszabadult hormonok vagy kiürülnek a szervezetünkből vagy visszajutnak a sejtjeinkbe. Ám mikor folyamatosan vagy újra és újra előálló stresszhatásnak vagyunk kitéve, a testünk gyorsabban kezdi termelni a stressz kezelésére szolgáló hormonokat, mint amilyen mértékben meg tudunk tőlük szabadulni. Így lehetséges, hogy az egyébként a küzdelem megnyerésére szolgáló kortizol összegyűlik a véráramban és a gyulladás nőni kezd. Tehát valójában az alacsony, de hosszú ideig tartó stresszhatás az, ami negatívan befolyásol minket, semmint egy-egy kihívás, amellyel szembe kell néznünk. Arra való képességünk pedig, hogy a növekedő gyulladást csökkentsük a testben, erősen befolyásolja, előállnak-e a stresszbetegségek, amelyeket sok szempontból népbetegségnek tekintünk a jelenkori társadalomban. Az, hogy alacsony szintű, de tartós vagy hirtelen stresszhatásnak vagyunk-e kitéve, nem csupán a környezetünk függvénye: ez ugyanúgy mutatja elménk képességét, hogy a stresszt kezelje.
A stresszre való hajlam tehát nemcsak a munkánktól vagy a családunktól függ, a stressz nem önmagában rossz, hanem az, ahogyan érzékeljük a minket érő stresszhatást a döntő a rá adott válaszunkat illetően és abban, hogy milyen hatással lesz az egészségünkre, az érzelmeinkre és a tűrőképességünkre.
Ha valaha is csodálkoztál, hosszan tartó stressz hatására miért rándul görcsbe a gyomrod, miért nem tudsz jól aludni, a túláramló adrenalin és kortizol az oka. Azért érezzük jobban magunkat, miután jógázunk, mert a testmozgás az egyik elsődleges orvoslója a megemelkedett adrenalin-, és kortizolszintnek. Bármilyen testmozgással elérhetjük ezt, a jóga előnye, hogy hozzáférést ad az idegrendszerünkhöz – amely a stresszhatás elsődleges érzékelője és amely kibocsátja a rá adott választ – a légzésen keresztül és így az egyensúly, a biztonság és a stabilitás felé irányíthatjuk az érzékelésünket.
A rengeteg egyensúlytalanság, amit életünk során tapasztalunk, abból fakad, hogy sokszor a testünk, az idegrendszerünk és az elménk nem kooperál. Például mikor elfelejtünk enni, mikor valamire nagyon koncentrálunk. A testünk jelez, de az elménk kitartásra sarkall, az idegrendszerünk pedig általában a két parancs közé szorul. Amikor ignoráljuk a fáradtságot és túlhajtjuk magunkat, a gondolkodásunk megbénul, az immunrendszerünk legyengül, az erőnk alábbhagy és még a belső szervrendszerünk is stresszel telítődik. Ez történik a mindennapok kitartó stresszhatásai közben, vagy egy traumatikus élmény hatására.
A jóga egyik jelentése: egység – a különleges alkalom, mikor minden egyensúlyban van, és összedolgozik. Amikor a légzésen keresztül a testünket,az elménket és az idegrendszerünket is összehangoljuk, érdekes dolgok kezdenek történni. Elengedjük a stresszt, régi traumákat gyógyítunk meg és megelőzzük, hogy újabbak érjenek minket. Megtanuljuk, hogyan vértezzük fel magunkat, hogyan irányítsuk az elme kompulzív hajlamát a túlhajtásra – de a lustaságon is képesek leszünk úrrá lenni. Ez vezet el minket ahhoz a megállapításhoz, hogy a jóga egyszerre gyakorlat és koncentráció, egy olyan elmeműködés fejlesztésének a gyakorlata, amely tudatossággal jár, ezáltal stabilizál, megnyit és nyugodttá tesz. Ez az elmeműködés egy jellemvonása, amely különbözik az elmeállapottól. Az állapot folyamatosan változó, a jellemvonás azonban egy mögöttes működésre mutat rá. A jóga gyakorlásával az elmének ezt a mögöttes működését próbáljuk megváltoztatni, hogy az alap szilárd, tiszta, nyugodt és alkalmazkodó lehessen az elmeállapotok változásaihoz.
A Mundaka Upanisádban kétezerötszáz évvel ezelőtt így beszélnek erről: „Naayamatama balahinena labhyah” – azaz: A benső én nem hozzáférhető erő nélkül. A jó erőben lét, amelyről ez a vers beszél, benső. Az odaadás és az elme ereje, nemcsak a testé.
A következő részben a testünk és a jóga másik hét ága közti kapcsolatot vizsgáljuk.
Fordította és szerkesztette: Horváth Eszter
Eddie Stern hamarosan Magyarországra látogat. További információért klikkelj a lenti képre.
