A szenvedés okai

Az életünk az öröm és a szenvedés folyamatos váltakozásából áll. Egyik nap frissen ébredünk, és szinte szárnyalunk a jógamatracon, máskor pedig még ahhoz is alig van erőnk, hogy fogat mossunk, gyakorlás közben pedig az összes tagunk fáj, és minden apróság elvonja a figyelmünket. Az astanga jóga egyik legfontosabb eleme az, hogy ezektől a körülményektől függetlenül, hittel, eltökélten és lelkesen kitartsunk a mindennapi szádhanánk mellett. Ha ez sikerül, akkor a jóga és a megfelelő életvitel előbb-utóbb a szenvedés minden okát meg fogja szüntetni az életünkben.

Mivel a jóga a szenvedéseket nem elkerüli, hanem megkeresi az okukat, és azt szünteti meg, ezért érdemes utánajárnunk, hogy pontosan mi is a duhkha forrása. A szentírások, ezek közül is a Visnu Purána részletesen ismerteti a szenvedések okait, amelyeket három kategóriába sorol: ádhjátmika, ádhibhautika és ádhidaivika.

Az ádhjátmika a saját magunknak okozott szenvedést jelenti. Két fajtája van: a testi és az elmebeli szenvedés. Az egészséges test és elme rendkívül fontos a jóga magasabb ágainak megvalósításához. TKV Desikachar a testet egy fadarabhoz hasonlítja: ha a fát tűzbe vetjük, akkor hamuvá ég és megsemmisül, ha viszont odaadjuk egy hozzáértő mesternek, akkor ő gyönyörű szobrot faraghat belőle. Ugyanígy, ha a testet átengedjük a vágynak, a dühnek, a mohóságnak, az illúziónak, az arroganciának és a féltékenységnek, akkor hamarosan mindenféle betegség jelenik majd meg az életünkben. Ha viszont helyes tudással (gjána) és elkülönüléssel (vairágja) gyakorlunk, akkor a test az Úr templomává válik.

A Visnu Purána szerint az elme betegségei a vágy (káma), a düh (kródha), a félelem (bhaja), a gyűlölet (dvésa), a kapzsiság (lódha), a zavarodottság (móha), a bűntudat (visáda), a gyász (sóká), a féltékenység (aszújá), a sértődöttség (avamána), mások becsmérlése (írsjá) és az ok nélküli hibakeresés (mátszarja). A szentírás hozzáteszi, hogy ezeken kívül még számos fajtája létezik ezeknek a betegségeknek, és mindegyik az ádhjátmika kategóriába tartozik, azaz magunknak okozzuk őket. Nagyon fontos gondolat ez, hiszen például a dühöt látszólag mások váltják ki belőlünk, valójában azonban csakis rajtunk múlik, hogy hogyan reagálunk egy nehezebb helyzetre. Ha a dühöngés mellett döntünk a higgadtság helyett, azért csakis mi vagyunk a felelősek.

Láthatjuk, hogy a Visnu Purána szerint az elme zavarai okozzák a testi betegségeket. Ebből arra következtethetünk, hogy gyógyszerek szedésével, vagy akár az ászanák és a légzőgyakorlatok végzésével önmagában nem érhető el a tökéletes testi egészség. Ehhez stabil és tiszta elmére van szükség, különben az átmenetileg tünetmentes kórok ismét ki fognak újulni. Az békés elmét pedig csak úgy érhetjük el, ha beépítjük a gyakorlásunkba a jamákat és a nijamákat. Az ádhjátmika szenvedés ellenszere tehát az astanga jóga első négy ága.

Az ádhibhautika szenvedés forrása az állatokkal, a madarakkal, a többi emberrel, a szellemekkel, a kígyókkal, az aszurákkal (démoni lények) és a víz alatt élő állatokkal való kapcsolat. Sajnos az élőlények akarva vagy akaratlanul szenvedést okoznak egymásnak. Lényeges azonban észrevenni, hogy a Purána a (durva- vagy finomfizikai) testet öltött élőlényeket sorolja fel, és nem azt mondja, hogy a bennünk lobogó lélekszikrák közti örök kapcsolat okozza a szenvedést. Ha testbe születtünk az azt jeleni, hogy cselekedtünk a múltban, cselekszünk a jelenben is, és ezeknek a tetteknek következménye van. Ezért ha mások fájdalmat vagy bánatot okoznak nekünk, akkor gondoljunk arra, hogy lehet, hogy régen mi is ezt tettük velük, és most csak megkapjuk a múltbéli bűnös cselekedetünk gyümölcsét. Az ádhibhautika szenvedés elkerülésének legjobb módszere ezért a helyes tudás és az elkülönülés gyakorlása.

Az ádhidaivika szenvedést a hideg, a forróság, az eső, a víz, a villámlás és más természeti erők okozzák. A hindu gondolkodásmód szerint az időjárást a félistenek irányítják, akiket elégedetté kell tennünk, ha el akarjuk kerülni a szenvedést. Ez természetesen – különösen a mi korunkban – nem holmi “megvesztegetést” jelent különféle áldozatokkal, hanem azt, hogy tiszteljük a természetet és nem ártunk neki. Az ádhidaivika szenvedés ezért a bolygónk iránti ahimsza és az Ísvara pranidháná együttes alkalmazásával kerülhető el. Ha nem szennyezzük a levegőt, akkor nem fogja az arcukra csepegő savas eső marni a bőrünket. Ha vigyázunk a vízforrásaink tisztaságára, akkor senkinek nem kell szomjaznia. Ha nem borítunk betonnal minden négyzetcentimétert a városainkban, és nem vágjuk ki a fákat, akkor nem fogunk szédelegni a nyári melegben. Minden Istentől származik a világban, és ha ennek megfelelően hálásan és szeretettel vigyázunk a bolygónkra, akkor a napsütés gyógyító, az eső tápláló, a hideg pedig megnyugtató lesz, és nem fogjuk többé az ádhidaivika szenvedést tapasztalni.

Archívum

Bandha Works Jógaiskola

A Bandha Works jógaiskolát három mérnök alapította. Összeköt bennünket a törekvés, hogy a tradicionális astanga vinyásza jógát népszerűsítsük Magyarországon. Mi maguk is elkötelezett gyakorlói vagyunk az irányzatnak, minden évben az astanga jóga fővárosába, a dél-indiai Mysore-ba utazunk, ahol...

Bandha Works FaceBook oldala

Mysore program

Az astanga vinyásza jógát tradicionálisan Mysore stílusban oktatják. A módszer ötvözi a csoportos órák és az egyéni gyakorlás előnyeit. Lényege, hogy a teremben az összes gyakorló a saját légzésének ritmusára önállóan végzi a sorozatot, ezáltal az oktató mindenkinek egyénre szabott igazításokat, utasításokat tud adni, anélkül, hogy ez megzavarná az óra dinamikáját. Ráadásul így az sem probléma, ha valaki rövidített sorozatot végez, míg más a teljes első sorozatot és a második sorozat elejét is elvégzi ugyanazon az órán...
© 2013 Bandha Works - All Rights Reserved