Az astanga nyitó és zárómantráról 2. rész

GuruJi's

A cikk előző része az alábbi linken olvasható.

A mantrák jelentése

Nyitómantra

Most, hogy már ismerjük a mantrák fordítását, érdemes elgondolkozni rajta, hogy vajon miért pont ezek a mantrák kerültek a gyakorlásunk elejére és végére. Az ászanák helyes kivitelezését, a légzéssel és a tekintettel történő összekapcsolását lehetetlen könyvekből vagy videókról megtanulni, elengedhetetlen közvetlenül egy tanár felügyelete alatt elsajátítani őket. Ráadásul az ászanák egymásra hatása olyan bonyolult rendszert hoz létre az astanga jógában, hogy a gyakorlók sosem próbálnák felcserélni őket, kihagyni elemeket vagy akár új sorozatot létrehozni, kivéve azokat a különleges és nagy jógikat, akik hosszú évtizedek alatt megértették a rendszer lelkét, és úgy találják, hogy szükséges hozzáhangolni azt az adott kor igényeihez. Ezért a tanárok pontosan úgy adják tovább a gyakorlást, ahogy azt ők is kapták. Így hosszú tanítói láncolatokat hoznak létre, amelyeket legegyszerűbben az alapító megnevezésével tudunk jellemezni. Az astanga jóga esetében Patandzsali a legrégebbi ismert láncszeme ennek a füzérnek, így természetes, hogy mielőtt belekezdenénk a gyakorlásunkba megköszönjük neki, hogy leírta ezt a technikát, és most mi is részesülhetünk az áldásos hatásaiból.

Mielőtt azonban közvetlenül Patandzsalihoz fordulnánk végighaladunk a hozzá vezető úton, és minden őt követő gurunak hálát mondunk, hiszen ha ők nem lettek volna, akkor megszakad a lánc, és elveszik a tudás. A konkrét láncolathoz fűződő gurunkon kívül érdemes ilyenkor hálás szívvel megemlékezni a személyes gurujainkról is: a szüleinkről, a tanárainkról és mindenkiről, aki úgy formált minket, hogy végül a jógamatracon kötöttünk ki. Hiszen mit mond róluk a mantra? Olyanok ők, mint a dzsungelben élő gyógyítók, akik még a kígyómarást is képesek semlegesíteni. Ugyanígy, ezek a guruk képesek a szamszára illúziójának (ismétlődő születés és halál körforgásának) mérgéből is kigyógyítani minket. A mantra természetesen itt is többféle értelmezést enged meg: sokan azt mondják, hogy maga a szamszára a méreg, és a gyógymód az, hogy kikerülünk belőle, azaz nem születünk meg többé. Én azonban mostanában másképp gondolom ezt, véleményem szerint nem a szamszára a méreg, csak a móha, vagyis az illúzió az. A jóga célja ennek az illúziónak a megszüntetése, vagyis az, hogy meglássuk saját valódi ragyogó lényünket. Ha pedig ez egyszer sikerül, akkor teljesen mindegy, hogy emberi testben élünk-e, sosem érezzük magunkat többé elveszettnek. Míg ha méregként tekintünk a születésre, az életre és a halálra, akkor könnyen előfordulhat, hogy a jógában a menekvést látjuk, és „tűnjünk el a földi fertőből mihamarabb” szemléletmódot vehetünk fel, ami nem fog segíteni rajtunk. Úgy is felfoghatjuk, hogy a guruk abban segítenek, hogy megszűnjön az a téves szemléletünk, hogy a szamszára méreg.

A rövid kitérő után térjünk vissza a mantra alapgondolatához, amely talán legegyszerűbben a „hála”, az „alázat” és a „bizalom” szavakkal ragadható meg. Van-e vajon jobb módja a gyakorlásunk elkezdésének, mint hálával telve felállni a matracra, és a rendszer iránti nagy tisztelettel és alázattal elénekelni egy gyönyörű mantrát? Nagyon hasznos, ha nem csak belevágunk a hangos légzésbe és ugrálásba, hanem megállunk egy pillanatra, és végiggondoljuk, hogy milyen különleges élmény vár ránk, és milyen szerencsések is vagyunk, hogy a részesei lehetünk.

Zárómantra

Miután végeztünk a gyakorlással a testünk biztosan ujjong, mivel érzi, hogy igazán sokat tettünk az egészségéért, és alighanem az elménk is nyugodt, és bátran áll a nap kihívásai elé. Tehát érezzük, hogy nagyon jót tettünk magunkkal, de mielőtt lepihennénk ismét megállunk egy percre, és elmondjuk a záró békemantrát. A mantra kulcsszava az „együttérzés”, a célja pedig az, hogy felkeltse a szívünkben a vágyat arra, hogy azt a sok jót, amit magunkkal tettünk, osszuk meg másokkal is, és használjuk arra, hogy a világot egy picit jobb hellyé tegyük. A gyakorlásnak rengeteg pozitív hatása van, ami egyben veszélyes is, mert könnyű ezeket az érdemeket a saját önző céljaink eléréséhez felhasználni. Azonban ha odaadóan énekeljük ezt a mantrát, akkor a mások iránti együttérzés fel fog bennünk ébredni. Innentől pedig csak annyi a dolgunk, hogy minél tovább fenntartsuk ezt a szép hangulatot.

Fontos tehát a mantrák helyes kiejtése, de fontosabb a hittel teli éneklés; érdemes ismerni a jelentésüket, de az sem baj, ha magával ragad a hangulatuk a szavak értelméről mit sem sejtve; és hasznos, ha sokat elmélkedünk a szimbólumok mély filozófiai értelmezéséről, de néha engedjük meg magunknak, hogy önfeledten, nagy odaadással zengessük őket.

Az astanga nyitó- és zárómantráról – 1. rész

mantra

Az ősi indiai szentírásokból származó mantrák különleges varázsigék, amelyek helyes zengetésével világokat rengethetünk meg. Számos történet olvasható például a Mahábháratában, amelyekben atombomba erősségű fegyvereket hívtak elő vagy hatástalanítottak a harcos Pándava hercegek pusztán mantrák helyes recitálásával. Nem csoda hát, ha erejüket a jógagyakorlásunk segítségére is fel szeretnénk használni.

A mantrák helyes kiejtése

Az astanga órákon énekelt mantrákat hagyományosan szanszkritul zengetjük, mivel sokak véleménye szerint ez különleges nyelv, amely speciális, természetfeletti hangvibrációkat kelt. Ezért különösen fontos ügyelni a pontos kiejtésre, a legkisebb hiba is hatástalanná teszi őket. Nem véletlen, hogy az elhivatott gyakorlók éveket szentelnek a megtanulásukra, sőt a legjobb már kisgyerek kortól oktatni a helyes kiejtést, ahogy azt sokan a mai napig is teszik Indiában.

Azonban ne bátortalanítson el minket, ha nekünk erre nem volt lehetőségünk, és csak ízes magyaros kiejtéssel énekeljük a versszakokat, mivel a helyes szanszkritnál van egy sokkal fontosabb alkotóeleme a mantráknak: az odaadás. Indiában történt például a Gangesz partján, hogy egy híres guru két fiatal tanítványa egy idős vándorral találkozott, aki órák óta ismételgette békésen a mantráját egy fa árnyékában ülve. A tehetséges fiataloknak azonban egyből feltűnt, hogy az úr folyton hibásan ejt egy hangzót. Mivel tisztában voltak a mantrák pontos recitálásának jelentőségével, azonnal szóvá is tették neki a súlyos hibát. Erre az idős jógi szabadkozott, elmondta, hogy ő ezt a mantrát több, mint ötven éve kapta a gurujától, azóta énekli szüntelen, de hát ő egyszerű földműves családból származik, nem ismeri a szanszkrit nyelvet, biztosan ez vezetett a hibához. Hozzátette azt is, hogy már nagyon öreg, és érzi, hogy közel a halál pillanata, ezért marad a régi mantrájánál, ami már nagyon a szívéhez nőtt. Majd békés mosollyal az arcán elköszönt, és a folyó felé indult. A fiatalok sajnálkozva szemlélték az öreget, aki az egész életét elpazarolta egy hibás mantra éneklésére, ami semmilyen áldásos hatással nem jár. Csak akkor csendesedtek el, amikor a jógi a folyóhoz érve nem állt meg, hanem a víz felszínén szépen lassan átsétált a túlsó partra.

Fontos tehát a törekvés a helyes kiejtésre, de az odaadás mindig győzedelmeskedik a technika felett. Ha mégis szeretnénk csiszolni a kiejtésünket, akkor a legjobb módszer az, ha papír nélkül, a tanárunk után ismételve tanuljuk a mantrát, mivel az írott szöveg, különösen, ha egyszerűsített átírásról van szó, sokszor félrevezető lehet. A módszer további előnye, hogy sokkal gyorsabban memorizáljuk a mantra szövegét.

A mantrák fordítása

További ok arra, hogy a mantrákat szanszkrit nyelven énekeljük az, hogy a fordításukkal elveszítenék a lírai jellegüket, hiszen általában tömör, bonyolult szimbólumrendszerrel sűrűn átszőtt szövegekről van szó, ráadásul a megfelelő terminológia sem áll rendelkezésünkre, ezért hosszú körülírásokat kellene alkalmaznunk. Ez elmondható az astanga nyitó- és zárómantráról is, az aktuális világképünktől függően többféleképpen lehet őket értelmezni, például a Patandzsali kezében található kard (dhárin) értelmezhető egyszerű leírásaként egy ábrázolt formának, de tekinthető az akadályok ellen védelmező fegyverként, a megkülönböztetés (azaz helyes tudás) kardjaként, vagy akár a szusumná nádíként, amelyen úgy hatol felfelé a Kundaliní energia, mintha egy kardot döfnének át rajta, és még folytathatnánk a sort. Érdemes kontemplálni a mantrák jelentésén, elolvasni több fordítást, és időről-időre újragondolni, hogy számunkra mit jelentenek. Itt is igaz azonban a fenti szabály: az odaadás a legfontosabb, egy nagy becsben tartott mantra akkor is működik, ha fogalmunk sincs a jelentéséről.

auṁ
vande gurūṇāṁ caraṇāravinde
sandarśita svātma sukhāva bodhe |
niḥ-śreyase jaṅgali-kāyamāne
saṁsāra hālāhala mohaśāṁtyai ||

ābāhu puruṣākāraṁ
śaṅkhacakrāsi dhāriṇam |
sahasra śirasaṁ śvetaṁ
praṇamāmi patañjalim ||
auṁ

OM
Leborulok a nagy tanítók lótuszlába előtt, akik felvedik előttünk az önvalónk valódi természetét és ezáltal boldogságot ébresztenek bennünk.
A tanító teljes jólétbe vezet, mint a varázsló a dzsungelben, még a feltételekhez kötöttség és az illúzió okozta szörnyű mérgezésből is kigyógyít.

Hódolatom ajánlom Patandzsalinak, akinek a felsőteste ember formájú,
ezer feje fényesen ragyog, kezeiben kagylókürtöt (eredeti hang), csakrát (végtelenség) és kardot (a megkülönböztetés ereje) tart.
OM

auṁ
svasti-prajā-bhyaḥ pari-pāla-yaṁtāṁ
nyāyena mārgeṇa mahīṁ mahīśāḥ |
go-brāhmaṇebhyaḥ śubham-astu nityaṁ
lokāḥ samastāḥ sukhino-bhavaṁtu ||
auṁ śāntiḥ śāntiḥ śāntiḥ

OM
Gondoskodjanak minden ember jólétéről a hatalmas és fenséges vezetők törvénnyel és igazsággal. Óvják a teheneket (isteniség) és a bölcseket, és váljon (bhavantu) az egész (samastah) világ (lokha) boldoggá (sukhino).
OM béke, béke, béke

A cikk folytatását itt találod.

Bandha Works Jógaiskola

A Bandha Works jógaiskolát három mérnök alapította. Összeköt bennünket a törekvés, hogy a tradicionális astanga vinyásza jógát népszerűsítsük Magyarországon. Mi maguk is elkötelezett gyakorlói vagyunk az irányzatnak, minden évben az astanga jóga fővárosába, a dél-indiai Mysore-ba utazunk, ahol...

Bandha Works FaceBook oldala

Mysore program

Az astanga vinyásza jógát tradicionálisan Mysore stílusban oktatják. A módszer ötvözi a csoportos órák és az egyéni gyakorlás előnyeit. Lényege, hogy a teremben az összes gyakorló a saját légzésének ritmusára önállóan végzi a sorozatot, ezáltal az oktató mindenkinek egyénre szabott igazításokat, utasításokat tud adni, anélkül, hogy ez megzavarná az óra dinamikáját. Ráadásul így az sem probléma, ha valaki rövidített sorozatot végez, míg más a teljes első sorozatot és a második sorozat elejét is elvégzi ugyanazon az órán...
© 2013 Bandha Works - All Rights Reserved