Astanga Triszthána: hogy is van ez?

Tristanám

Az Astanga Vinyásza Jóga rendszer lelke az úgynevezett triszthána azaz a figyelem három fókusza:

  • az ászana,
  • a hangos légzés
  • és a dristi (a tekintet fókuszálása).

Ezen három szegmens együttes használata nagyon fontos része gyakorlásunknak, mivel három különálló rendszer tisztításáról gondoskodnak, amelyek a fizikai test, az idegrendszer és az elme. Az előző mondat hangsúlya az “együttes” szón van, ugyanis csakis így tudjuk kihasználni a rendszer maximális hatékonyságát.

Az ászana megtisztítja fizikai testünket a szennyeződésektől, erőssé és rugalmassá teszi azt. A test belső tisztításához ezen felül még két dolog elengedhetetlenül szükséges: levegő és tűz. 
A belső láng belobbantásához és táplálásához a légzés és az alsó két zár (bandha) nélkülözhetetlen. Az egyenletes, hosszú és mély légzés táplálja a tüzet az alsó két zár pedig maga a láng. 
Ezen túlmenőleg az alsó badhák tartása az ászana kivitelezés szempontjából is áldásos, stabillá és biztonságossá teszik azt.
 A dristi (tekintet fókuszálása), megfelelő végrehajtásával nyugodt és tiszta elmével végezhetjük a gyakorlásunk. Az elme tisztításánával kapcsolatban még meg kell említeni a hangos légzés hangjára való koncentrálást is, ami a dristivel egyetemben szintén pratjáhára technika, lecsendesíti a gondolatok folyamát, befelé fordítja a figyelmet.

Ahogy a fenti eszmefuttatásból is látható, minden összefügg mindennel. Lehet gyakorolni az astangát úgy is, hogy csak a fizikai aspektusra, az ászanák helyes kivitelezésére fókuszálunk, de így csak részleges (bár kétség kívül látványos) eredményeket érhetünk el, vagy rosszabb esetben árthatunk is testünknek. Tapasztalatom szerint a kizárólag a testtartásokra koncentráló gyakorlók körében jóval gyakoribb a sérülés, mint azoknál, akik uralkodnak légzésük felett és speciális vakságban “szenvednek”,  vagyis ismerik és gyakorolják az adott ászanához tartózó dristit. A külső szemlélő számára láthatatlan eredményeket csakis a triszthána mindhárom elemére való együttes koncentrációval érhetjük el.

A téma után mélyebben érdeklődő kereső gyakran találkozhat a különböző irodalmakban kissé eltérő trisztána felosztással: bandha, légzés és dristi. Ez pontatlan, bár elsőre logikusnak tűnő változat. Amikor megkérdezték Pattabhi Joist, hogy miért is ezek az elemek alkotják a trisztánát (ászana, hangos légzés és dristi), és miért nem részei az energetikai zárak, akkor Ö azt felelte, hogy azért, mivel egész nap fenn kellene tartani őket (alsó kettőt), nem csak gyakorlás alatt. Ez ismét izgalmas és fontos téma, külön bejegyzést érdemel!

Ricinusfürdő – Astanga szombati gyakorlás

Ricinusfürdő – Astanga szombati gyakorlás

Ha Pattabhi Joistól megkérdezték a tanítványai, hogy miért nem gyakorolnak szombaton, akkor mindig azt válaszolta, hogy: „ha szombat van, akkor ricinusfürdőt kell venni”. Éppen ezért ez a gyakorlat az astangások körében „szombati gyakorlásként” híresült el.

Története az egész világon

A ricinusolaj az ájurvéda egyik legkedveltebb gyógyolaja, bár nyugaton főként hashajtó hatása miatt ismert. Külsőleg, masszázsolajként alkalmazva gyors és hatásos gyógyír a sérült, túlterhelt szövetekre.

A középkori Európában a növényt Palma Christinek (Krisztus keze) nevezték csodás gyógyító hatása miatt. Az olaj csípős, nehéz és édes, emellett fűtő hatással rendelkezik. Külsőleg alkalmazva fájdalomcsillapító és regenerálja az idegszöveteket. Kínában ízületi fájdalmakra alkalmazzák. Jó hatással van az ízületekre, izomkra, a kötőszövetre és a bőrre.

Astanga Vinyásza Jóga

Astanga Vinyásza Jóga

Astanga jóga mysore

„viná vinyásza jógéna ászanádin na kárajét”
Óh, jógi, ne végezz ászanát vinyásza nélkül!
Vámana rishi: Jóga korunta

Az „astanga” szanszkrit szó jelentése – nyolc ág – Patandzsali nyolclépcsős jógarendszerére utal. Patandzsali Maharishi feltehetőleg az i.e. 2. században élt nagy indiai bölcs volt, aki megírta a jóga szútrákat. A tömör aforizmákban nyolc lépcsőből álló módszert javasol a szamádhi (megvilágosodás) eléréséhez, innen kapta nevét az astanga (nyolcágú) jóga.

A rendszer célja tehát a szamádhi állapotába jutás, az ezt elősegítő lépcsőfokok pedig a következők:
• erkölcsi előírások,
• önfegyelem gyakorlása,
• ászanák,
• légzőgyakorlatok,
• érzékek visszavonása,
• koncentráció,
• meditáció és
• szamádhi.

Ezek alapján az ászana csak piciny szelet az egészből, mégis rendkívül fontos szerepe van abban, hogy később tovább tudjunk lépni a további szintek irányába. Ekkor gyakorlatilag a test felkészítése zajlik az akár több óráig tartó stabil, kényelmes ülőhelyzet (lótusz, sziddhászana) fenntartására, amelyre a légző- majd meditációs gyakorlatok során nagy szükségünk lesz. A ma ismert astanga vinyásza sorozatokat Sri Krishna Pattabhi Jois tette világhírűvé, aki a legendás Sri Krishnamacharya tanítványa volt. A vinyásza rendszer a mozgás és a légzés szigorú összhangját jelenti. Lényege az, hogy minden egyes ki- és belégzésre meghatározott mozdulatot végzünk, az ászanákat pedig öt vagy több légzésig tartjuk.

A rendszer lelke az úgynevezett triszthána (a figyelem három fókusza), azaz az ászana, a hangos légzés és a dristi.

Az ászanákat a bandhák teszik könnyeddé, stabillá és biztonságossá. A bandhák fizikai szinten izomzárakat jelentenek, a finom testen belül pedig a prána (életerő) szabályozását irányítják. A légzés hangja olyan, mint a tenger hullámainak morajlása illetve sokan Darth Vader légzéstechnikáját is felfedezni vélik benne. A dristi a tekintet fókuszálása, megfelelő végrehajtásával nyugodt és tiszta elmével végezhetjük a sorozatokat.

Az astanga vinyásza rendszerben fix ászanasorozatokat gyakorlunk, szám szerint hatot, mindenki a számára megfelelő(ke)t, amelyeket változatlan formában végzünk hetente hatszor.

A sorozatokat három csoportba soroljuk:

• Jóga csikitsza (jóga terápia): a fizikai test rendbetételére szolgál.
• Nádi sódhana (nádik tisztítása): az idegrendszer tisztítását végzi.
• Szthíra Bhága A, B, C, D (szilárd erő): az előző hatások elmélyítése a célja.

A szombat, illetve a teli- és újhold napjai hagyományosan pihenőnapok. A sorozat ászanái egymásra épülnek, ezért tradicionálisan a gyakorlás addig tart, amíg el nem jutunk addig a testhelyzetig, amelyet már nem tudunk végrehajtani, ekkor a levezetés után relaxáció következik. Ha elértünk odáig, hogy a sorozat minden ászanáját megfelelően el tudjuk végezni, a tanítónk engedélyével továbbléphetünk a következő sorozatra. Ezzel a módszerrel bármilyen adottságokkal rendelkező gyakorló részesülhet a rendszer jótékony hatásaiból, és nem utolsósorban elkerülhetőek a sérülések. Ezt az ún. Mysore stílusú órákon lehetséges kivitelezni, ahol a vezetett órával ellentétben mindenki a saját légzésritmusára gyakorol, a tanár pedig lehetőséget kap arra, hogy mindenkinek az egyéni állapota szerint nyújtson segítséget. Egy nyugati astanga iskola órarendjében általában két óratípus található: a már említett Mysore- és a vezetett óra. Hagyományosan reggel, még napfelkelte előtt ideális megkezdeni a gyakorlást, manapság ezt (főként kezdetben) nehéz beilleszteni a mindennapokba. Érdekességként megemlíteném, hogy az indiai Mysore-ban, az astanga fővárosában a három legnagyobb jógaiskola közül mindössze egyikben tartanak vezetett órát, ott is csak heti egyszer. A vezetett óra elsődleges célja az ászana sorrend és az őket összekötő mozdulatok precíz elsajátítása. Mindenesetre óratípustól függetlenül ne lepődjünk meg, ha a tanártól finom vagy határozott érintéssel, testtel történő igazításokat kapunk, ez a stílus jellemzője. A tanár szakértő segítségével könnyebb a gyakorlónak megérteni az ászanák lényegét, a haladás irányát és elmélyülni bennük.

Összességében tehát az astanga célirányos, lépcsőzetes rendszert kínál azoknak, akik a szamádhi felé törekednek. Végül kötelességünk mindenkit figyelmeztetni a fellépő mellékhatásokra: testünk és elménk hihetetlen erőssé és egészségessé válik a gyakorlás által!

Mi az a Vinyásza Krama Jóga?

Vinyásza Krama Jóga

Vinyásza krama jóga

„viná vinyásza jógéna ászanádin na kárajét”
Óh, jógi, ne végezz ászanát vinyásza nélkül!
Vámana rishi: Jóga korunta

vinyásza krama a fizikai és spirituális önfejlesztés ősi útja, amely egyesíti a tanulást, a gyakorlást és a tanítást. A szanszkrit vinyásza szó vi előtagja változatot jelent, a nyásza utótag pedig azt, hogy “előírt feltételek között”, tehát a teljes vinyásza szóösszetétel a mozdulat és légzés összhangjára vonatkozik, a krama szó jelentése pedig módszertan. A rendszer egyedi módon közelíti meg a jógászanát (jógapozíciókat). A test, az elme és a légzés működését időben összehangolja, ezáltal a gyakorló megtapasztalhatja az ászanázás valódi örömét.

A stílus jellegzetessége, hogy minden egyes mozdulatot megfelelő vinyászával kell kivitelezni, tehát az ászanákat légzéssel összehangolt összekötő elem fűzi össze. Az elme szintén szorosan követi a lassú, egyenletes és hangos jógalégzést; ezáltal megvalósul a jóga valódi célja: a test és elme leigázása. Talán a legismertebb példa az astanga vinyásza jóga hat sorozata, amelyek szintén a vinyásza krama rendszerbe tartoznak.

vinyásza krama pontosan követi a klasszikus jóga definícióját. A jógát általában kétféleképpen definiálják: egyesülésnek (jukti) vagy belső békének (szamádhi). A légzést igaként felhasználva a vinyásza krama jóga összehangolja a testet és elmét, ezáltal létrejön az egyesülés. Emellett, mivel az elme követi a mély és egyenletes légzést, kitartó gyakorlással végül a legmagasabb szintű béke (szamádhi) is elérhető.

Krishnamacharya hagyatéka

A legendás jógi, Sri. T. Krishnamacharya hozta vissza ezt a jógatípust a köztudatba. Az 1930-as években megírta Jóga Makaranda (A jóga nektárja) című művét, amelyben bemutatja a vinyásza krama rendszert. A többszáz létező vinyászasorozat közül csupán néhányat ismertet benne, de ne gondoljuk, hogy az elnevezés csak ezekre a konkrét sorozatokra vonatkozik. A mester könyvéban megemlíti, hogy tanárától körülbelül 700 ászanát tanult, amiből az következik, hogy a Jóga Makaranda csak egy kis ízelítő a teljes rendszerből.

Spirituális háttér

Krishnamacharya szerint a vinyásza kráma három fő aspektusa a vinyásza csikitszá, a vinyásza sakti és a vinyásza adhjátmiká. A vinyásza csikitszá a jóga terápiás megközelítése, a vinyásza sakti az erőt növeli, a vinyásza adhjátmiká pedig közelebb viszi a gyakorlót kezdetben a finomfizikai elemekhez, később Istenhez. Az utóbbi módszer nem is egy adott technika, inkább a gyakorláshoz való hozzáállás. Tehát az első két technika gyakorlása közben elkezdünk odaadást mutatni a legfensőbb valónk iránt. Ezt bhakti jógának is nevezik, az odaadás jógájának. Ez sosem passzív meghódolás, sokkal inkább pozitív hozzáállás az összes egyéni lélekhez, mindenben és mindenkiben az isteni szikra észrevétele.

A vinyásza krama jellemzői

A jógászanák megvalósításával kapcsolatos feltételek Patandzsali Jóga szútrái alapján a következők:

  • Stabilitás (szthíra): ahhoz, hogy egy testhelyzetet jógászanának nevezhessünk, gyakorlóját képessé kell tennie arra, hogy stabil maradjon, legyen szó akár egyszerű állóhelyzetről (tádászana) akár fejállásról (sírsászana).
  • Kényelem (szukha): az elmét a légzésre összpontosítjuk, ezzel biztosítjuk, hogy rendkívül örömteli és ellazult állapotban maradjunk a gyakorlás során.
  • Egyenletes és lassú légzés (prajatna szithila): ezt a módszert Patandzsali a gyakorlás megkönnyítése érdekében javasolja. A prajatna (törekvés, erőfeszítés) itt a dzsívána prajatnára vonatkozik (élni akarásra), amely itt nem más, mint maga a lélegzés. Ez a feltétel megszabja, hogy a gyakorlás alatt a légzésnek egyenletesnek és lassúnak kell maradnia. Ezért, amikor helyesen jógázunk, nem szabad erősen zilálnunk. Az aerob sportokkal ellentétben (amelyeknek szintén megvan a maga haszna) sem a légzés sebessége, sem a pulzusszám nem emelkedhet. A normál légzés sebessége 15-20 légzés percenként. Mivel a mozdulatok lassúak a vinyásza jógában, ezért a légzés sebességét is csökkenteni kell. Ideális esetben  egy perc alatt legfeljebb ötször, hatszor lélegzünk.

Pulzusszám a vinyásza jógában

vinyásza jóga gyakorlása alatt hangos légzést kell végeznünk, mivel ezzel automatikusan szabályozzuk a légzést. Ha a sorozat számos vinyászájának végzése közben a gyakorló úgy érzi, hogy túlterhelte magát, és nehéz lélegeznie, akkor pár perc pihenőt kell tartania, amíg helyreáll a légzése. A vinyásza rendszerben gyakorlók gyakran azt veszik észre, hogy az idő múlásával egyre lassul a légzésük a mindennapokban is, ezáltal az elméjük is nyugodtabb és derűsebb lesz. Vannak jógik, akik akár egy teljes óráig tartó gyakorlás alatt végig percenként négy légzést tudnak tartani. Számukra még a legnehezebb pózok is mélyen relaxálóak.

Az elme fókuszálása a légzésre

A szanszkrit ana szó légzést jelent (akárcsak a jól ismert svásza szó), a szamápatti pedig a teljes elmebeli koncentráció. Az elménket a légzésre kell fókuszálnunk a vinyásza gyakorlás alatt. Ha az elménk elkalandozna, gyengéden vissza kell vezetni a légzéshez. Szerencsére az emberek többsége könnyűnek találja a légzésre való figyelést, ezáltal élvezi a gyakorlást.

Krishnamacharya mindig a vinyásza krama elveit alkalmazta az ászanatanítás során, soha nem tanított különálló ászanákat vinyásza és légzés nélkül. Ez a kulcsa a vinyásza krama tanításának: a lassú, egyenletes légzés fennartása, és az ászanák széles skálájának ismerete. A jóga terápiás hatása csak megfelelően felkészült tanár segítségével érvényesülhet, aki ki tudja választani az ászanák skálájából a legmegfelelőbbet a gyakorló szükségleteinek megfelelően.

Felhasznált irodalom:

  • Sri K. Pattabhi Jois: Yoga Mala
  • B.K.S. Iyengar: Pránájáma új megvilágításban
  • Swami Satyananda Saraswati: Yoga and Kriya
  • B.K.S. Iyengar: Light on the Yoga Sutras of Patanjali
  • Matthew Sweeney: Vinyása Krama
  • Srivatsa Ramaswami: The Complete Book of Vinyasa Yoga


1171819

Archívum

Bandha Works Jógaiskola

A Bandha Works jógaiskolát három mérnök alapította. Összeköt bennünket a törekvés, hogy a tradicionális astanga vinyásza jógát népszerűsítsük Magyarországon. Mi maguk is elkötelezett gyakorlói vagyunk az irányzatnak, minden évben az astanga jóga fővárosába, a dél-indiai Mysore-ba utazunk, ahol...

Bandha Works FaceBook oldala

Mysore program

Az astanga vinyásza jógát tradicionálisan Mysore stílusban oktatják. A módszer ötvözi a csoportos órák és az egyéni gyakorlás előnyeit. Lényege, hogy a teremben az összes gyakorló a saját légzésének ritmusára önállóan végzi a sorozatot, ezáltal az oktató mindenkinek egyénre szabott igazításokat, utasításokat tud adni, anélkül, hogy ez megzavarná az óra dinamikáját. Ráadásul így az sem probléma, ha valaki rövidített sorozatot végez, míg más a teljes első sorozatot és a második sorozat elejét is elvégzi ugyanazon az órán...
© 2013 Bandha Works - All Rights Reserved