A testünk kapcsolódása a jógához – túl az ászanán

eddie stern ashtanga

Ebben a sorozatban magyar fordításban közlünk részleteket Eddie Stern One Simple Thing: A New Look at The Science of Yoga and How It Can Transform Your Life című könyvéből. A részletek a könyv ötödik és tizenegyedik fejezetéből származnak. 
Az első rész itt érhető el a második meg itt.

Hogyan kapcsolódik a fizikai ászanagyakorlásunk az előző részben kifejtett céljához a jógának, hogy az elme jellemvonásain változatassunk? Annak ellenére, hogy a jóga valójában az elménkről szól, az elme láthatatlan. Hol található pontosan, és miből tevődik össze, nem tudjuk. Ezért is kezdjük az elménkkel való munkát a legkézzelfoghatóbb és legmagátólértetődőbb dologgal: a testünkkel.

Az ősi jógik írják le először azt az elképzelést, hogy nem egyetlen testünk van, hanem három. Az első természetesen a fizikai test, amely az ételből és italból épül fel, amit beviszünk. A fizikai test könnyen formálható, meg lehető erősíteni, nyújtani és változtatni mozgáson és étkezésen keresztül. Fontos jellemzője ugyanakkor, hogy a fizikai testünk nem korlátozható csak saját magunkra. A testünk kiterjesztett, méghozzá a világba, amelyben élünk. Ez azt jelenti, hogy a fizikai testünk nem tud fennmaradni az emberi környezet jellemzői nélkül, és nem szakítható ki belőle. A levegőre, a napfényre és a földre vagyunk utalva, meg persze a térre, amit betöltünk. A bioszféra nélkül egyszerűen nem léteznénk, mint fizikai test. Sőt, van egy olyan elképzelés is, hogy a fizikai testünk egyfajta válaszként jött létre a bioszféra kialakulására, vagy mint ennek a bioszférának a része. Ezért ez az elképzelés, hogy a világunk a saját testünk kiterjesztése, a legevidensebben vonja maga után, hogy a jámákat és a nijámakát – az olyan viselkedésformákat, mint a nem-ártás és az együttérzés – gyakoroljuk. Nemcsak a környezetünk és az emberek a mi kiterjedéseink, de mi is az ő kiterjedéseik vagyunk. Tényleg nincs olyan, hogy „a másik”, csak együtt vagyunk, mint egy együttes történés. Ha a tudatnak ezt a szintjét integrálni tudnánk az életünkbe, valóban együttes tudatként élhetnénk.

A második, a finomtest, amely a légzésből, az elméből és az intellektusból áll. Azért hívják finomnak, mivel az összetevői láthatatlanok, ennek ellenére érzékeljük őket. Az elménk, a jógik szerint, a gondolatok, érzelmek, vágyak és emlékek helye, és ezt meg kell különböztetnünk az intellektustól, amely a megkülönböztetés eszköze. Ez azt jelenti, hogy míg az elménk mondjuk egy fánkra vágyik, az intellektusunk lesz az, amely azt mondja, hogy talán gyümölcsöt is ehetnénk a fánk helyett. Az intellektusunk közelebb áll az énérzékelésünköz. Dr. Daniel Siegel neurológus szerint a tudat mentális folyamatai, amit a jógik a finomtestként neveznek meg, felhasználhatóak arra, hogy az egész tapasztalati szféránkról gondolkodjunk, azaz, hogy megkülönböztessük a tapasztalót a tapasztalattól. Ezt a tudat kerekének nevezi. A Chandogya Upanisád hasonló leírását adja az életünknek: a szívünk a kerékagy, az életünk körforgása pedig a kerék abroncsa. A kerék küllői jelentik azt, mikor elveszünk a hamis identifikációban, a karmában és tapasztalatainkban. Például, mikor jógázni kezdünk, szinte rögtön érezhetjük, hogy egy olyan részünkhöz kapcsolódunk, amely nyitott, tudatos, szabad és szeretetteljes. Aztán mikor elkezdjük észrevenni, hogy a matracon mellettünk lévő jobban csinálja az ászanát, mint mi és veszünk egy új jógamatracot, esetleg trendi jógaruhát és akkor már egy malát is, rájövünk, hogy a szeretetteli tudat helyett egy új, hamis identitást öltöttünk magunkra. Mégis, az a jó a kerék küllőiben, hogy két irányba tartanak: egyrészt a kerékagy felé másrészt távolodnak tőle, így egy ponton fel tudjuk ismerni, ha távolodunk.

A harmadik az üdvtest, amely annak az üdvösségét jelenti, hogy tudjuk, kik vagyunk – tisztában vagyunk a képességeinkkel, a kreativitásunkkal és azzal, hogy a tudat forrásaként létezünk. Az üdvösség vagy áldás itt nem az élvezetnek való tapicskolás, hanem a létezés egyszerű öröme. Mind éreztük már így magunkat, a megmagyarázhatatlan, ok nélküli boldogság és hálaadás állapotában. Az üdvtest keresztülragyogja a finomtestet és a fizikai testet, ám halványul, ahogy a másik két réteg egyre súlyosabbá válik, míg nem kezdünk el aktívan dolgozni rajta, hogy sokkal porózusabbak legyünk, kevésbé zártak. Az üdvtest egy másik megnevezése a kauzális, vagy okozati test, (karana), ahol a szanszkrit szótő, a kr, nem jelent mást, mint ‘cselekedet’. Így már érthető is, mi a kauzalitás lényege: az, hogy ennek a testnek az állapotát meghatározzák a fizikai és a finomtest mozgásai, cselekedetei. Minden cselekedetünk nyomot hagy maga után, ezt nevezzük samskarának, és ez az a nyom kéz a kézben jár a vággyal (vasana). Ha egy tapasztalat pozitív volt, az lesz a vágyunk, hogy megismételjük, ha negatív, akkor pedig természetesen kerülnénk. A samskarákat és a vasanákat az üdvtest tárolja, és ők az okozati alapjai az intellektusunknak, az elménknek és az idegrendszerünknek. A karma tehát a cselekvés, a samskara az emlékezet, és a vasana a vágy, amelyet az emlék kelt.

Így talán érthető, miért is kezdjük az egészet a fizikai gyakorlással, hiszen a test összetettségének valódi okozati hálóját nehéz összerakni, mégis ez az, ami valóban meghatároz minket, és amit a jóga gyakorlása elkezd felkavarni. Így a jógik valójában nem azt állítják, hogy be vagyunk zárva egy karmikus börtönbe, hanem azt, hogy a cselekedeteink okozatának megértésével változtatni tudunk a kerék irányán. A jóga nyolc ágát arra fejlesztették ki, hogy megszólítsa, megerősítse és megtisztítsa az imént emlegetett három testet: az ászanán keresztül a fizikai testet, a meditáción, a légzésen és a mantrákon keresztül a fintomtestet, és a cselekedeteinkben a környezetünket elsőként szem előtt tartva, szolgálatkészség révén az üdvtestet.
Hol van az elme, a jóga valódi tárgya ebben a modellben? Bár az elme csak a finomtest egy része, egy olyan fontos része, amely képet alkot a cselekedetinkről és tapasztalatainkról, reflexióra képes. A három test változásának képességét pedig az fogja meghatározni, hogy mit kezdünk az elménkben lévő képpel.

Fordította és szerkesztette: Horváth Eszter

Eddie Stern hamarosan Magyarországra látogat. További információért klikkelj a lenti képre.

Eddie Stern Astanga Budapest

Archívum

Bandha Works Jógaiskola

A Bandha Works jógaiskolát három mérnök alapította. Összeköt bennünket a törekvés, hogy a tradicionális astanga vinyásza jógát népszerűsítsük Magyarországon. Mi maguk is elkötelezett gyakorlói vagyunk az irányzatnak, minden évben az astanga jóga fővárosába, a dél-indiai Mysore-ba utazunk, ahol...

Bandha Works FaceBook oldala

Mysore program

Az astanga vinyásza jógát tradicionálisan Mysore stílusban oktatják. A módszer ötvözi a csoportos órák és az egyéni gyakorlás előnyeit. Lényege, hogy a teremben az összes gyakorló a saját légzésének ritmusára önállóan végzi a sorozatot, ezáltal az oktató mindenkinek egyénre szabott igazításokat, utasításokat tud adni, anélkül, hogy ez megzavarná az óra dinamikáját. Ráadásul így az sem probléma, ha valaki rövidített sorozatot végez, míg más a teljes első sorozatot és a második sorozat elejét is elvégzi ugyanazon az órán...
© 2013 Bandha Works - All Rights Reserved